2026. november 6., péntek
Lénárd névnapja
Lénárd névnapja
Akár most alakítod ki az első veteményesedet, akár évek óta kertészkedsz, ez az útmutató segít eligazodni a zöldségek termesztési időszakai között. Megmutatjuk, mit érdemes januárban elkezdeni, mikor indulhatnak a tavaszi szabadföldi vetések, hogyan hasznosíthatod a nyári másodvetéseket, és milyen növényekkel készülhetsz az őszi-téli időszakra.
A következő táblázat gyors áttekintést ad arról, melyik hónapban milyen növények vetése vagy ültetése kerülhet napirendre. Különválasztottuk a beltéri palántanevelést és a szabadföldi munkákat, hiszen ugyanannak a növénynek a magvetése és kiültetése között akár több hét is eltelhet.
| Hónap | Beltéri vetés, palántanevelés | Szabadföldi vetés és ültetés |
|---|---|---|
| Január | Chili, hosszú tenyészidejű paprika megfelelő pótmegvilágítással, mikrozöldek | Általában nincs szokásos szabadföldi vetés |
| Február | Paprika, chili, zeller, padlizsán, korai paradicsom | Enyhe időben borsó, spenót, retek, korai gyökérzöldségek |
| Március | Paradicsom, káposztafélék, fűszernövények | Borsó, sárgarépa, petrezselyem, retek, spenót, vöröshagyma |
| Április | Uborka, cukkini, tök, bazsalikom | Cékla, mángold, saláta, burgonya ültetése, késői répa |
| Május | Késői palánták, rövid tenyészidejű növények | Bab, uborka, kukorica, cukkini, tök, paradicsom- és paprikapalánták |
| Június | Őszi káposztafélék előnevelése | Zöldbab, cékla, mángold, késői sárgarépa |
| Július | Őszi saláta- és káposztapalánták | Őszi retek, cékla, rövid tenyészidejű zöldbab, egyes káposztafélék |
| Augusztus | Őszi saláták palántanevelése | Spenót, hónapos retek, kínai kel, saláta, rukkola |
| Szeptember | Védett termesztéshez saláták és levélzöldségek | Áttelelő spenót, téli saláta, rukkola, áttelelő hagyma |
| Október | Mikrozöldek, beltéri fűszernövények | Őszi fokhagyma, áttelelő hagyma, egyes áttelelő vetések |
| November | Mikrozöldek, csíráztatás | Őszi fokhagyma, megfelelő időben késői áttelelő ültetések |
| December | Mikrozöldek, csírák, beltéri fűszernövények | Általában nincs szokásos szabadföldi vetés |
A táblázat tájékoztató jellegű. A februári és késő őszi szabadföldi vetések különösen időjárásfüggők. Fóliasátorban, üvegházban vagy magaságyásban a termesztési időszak eltérhet a hagyományos szabadföldi kertétől.
Ha már tudod, milyen zöldségeket szeretnél termeszteni, érdemes növényenként is megtervezni a szezont. A következő táblázat a legnépszerűbb konyhakerti növények jellemző vetési és kiültetési időszakait foglalja össze.
| Növény | Palántanevelés kezdete | Szabadföldi vetés | Kiültetés vagy ültetés |
|---|---|---|---|
| Paradicsom | Március, korai termesztéshez február vége | Ritkábban, májusban | Május |
| Paprika | Február–március | Nem jellemző | Május |
| Chili | Január–március | Nem jellemző | Május vége körül |
| Padlizsán | Február–március | Nem jellemző | Május vége |
| Uborka | Április | Május–június | Május–június |
| Cukkini | Április | Május–június | Május |
| Sütőtök | Április | Május | Május |
| Zöldborsó | Nem szükséges | Február vége–április | Nem jellemző |
| Zöldbab | Nem szükséges | Május–július | Nem jellemző |
| Sárgarépa | Nem szükséges | Március–július | Nem jellemző |
| Petrezselyemgyökér | Nem szükséges | Március–április | Nem jellemző |
| Hónapos retek | Nem szükséges | Március–április, augusztus–szeptember | Nem jellemző |
| Cékla | Nem szükséges | Április–július | Nem jellemző |
| Spenót | Nem szükséges | Február–április, augusztus–október | Nem jellemző |
| Fejes saláta | Február–április, nyár vége | Március–szeptember, fajtától függően | Március–május, illetve ősszel |
| Fejes káposzta | Február–június | Palántanevelés jellemző | Április–július |
| Brokkoli | Március–június | Fajtától függően | Április–július |
| Karalábé | Február–április, nyár | Március–augusztus | Március–szeptember |
| Zeller | Február–március | Nem jellemző | Május |
| Póréhagyma | Február–április | Március–április | Május–július |
| Vöröshagyma | Ritkábban szükséges | Március–április | Dughagyma: március–április |
| Fokhagyma | Nem szükséges | Gerezdek ültetése | Október–november vagy február–március |
| Burgonya | Nem szükséges | Vetőgumó ültetése | Március–április |
| Csemegekukorica | Április, opcionálisan | Május–június | Május |
| Mángold | Nem szükséges | Április–június | Palántáról is nevelhető |
Figyelem: a táblázatban szereplő időpontok nem kötelező dátumok. A korai, középérésű és késői fajták között jelentős különbségek lehetnek. A vetőmag csomagolásán található termesztési útmutatót mindig vedd figyelembe.
Januárban a legtöbb magyarországi konyhakert még téli nyugalomban van. A hideg, gyakran fagyott vagy túl nedves talaj miatt a szabadföldi vetés általában nem időszerű, de a következő szezon sikere már most megalapozható.
Ez a hónap ideális a vetőmagok ellenőrzésére, a veteményes megtervezésére, a vetésforgó kialakítására és a palántaneveléshez szükséges eszközök beszerzésére. Érdemes átgondolni, mely növények teljesítettek jól az előző évben, és hol szeretnénk változtatni.
Mit lehet januárban vetni? Megfelelő növénylámpával és hőmérséklettel elkezdhető néhány hosszú tenyészidejű chili- és paprikafajta nevelése. A lakásban mikrozöldeket és csírákat is termeszthetünk. A legtöbb paradicsomfajtával viszont még érdemes várni, mert a túl korán vetett palánták könnyen megnyúlnak.
Januári teendők:
Részletes havi útmutató: Mit ültessünk januárban? Januári vetések és kerti munkák.
Február az első igazán izgalmas hónap a kertészek számára. Bár a szabadföld sok helyen még hideg, a lakásban és a fűtött palántanevelőben már elkezdődhet a következő szezon.
A paprika, a chili, a zeller és a padlizsán hosszabb nevelési időt igényel, ezért februárban érdemes elvetni őket. A paradicsom korai termesztéshez február végén is vethető, de a legtöbb szabadföldi termesztésre szánt palántánál a márciusi vetés kedvezőbb.
Enyhe tél esetén, ha a talaj már megfelelő állapotú, a hónap második felében megpróbálkozhatunk egyes hidegtűrő növények szabadföldi vetésével. A zöldborsó, a spenót és a retek jó választás lehet, különösen védett ágyásban vagy fólia alatt.
Februári teendők:
A korai palánták nevelésénél a megfelelő fény legalább olyan fontos, mint a meleg. A meleg szobában, de kevés fény mellett tartott növények gyengék és megnyúltak lehetnek.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk februárban? 10 zöldség és a legfontosabb februári kerti munkák.
Márciusban a nappalok hosszabbodásával és a talaj fokozatos melegedésével egyre több munka vár a kertészekre. Ez a hónap a hidegtűrő zöldségek egyik legfontosabb vetési időszaka.
A zöldborsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a retek és a spenót általában márciusban vethető szabadföldbe, amennyiben a talaj nem fagyott, nem túl nedves és megfelelően előkészíthető.
Beltérben ilyenkor kezdődik a legtöbb szabadföldi paradicsom palántanevelése. A márciusban vetett paradicsompalánták megfelelő fény és hőmérséklet mellett májusra jó állapotban lehetnek a kiültetéshez.
Mit vessünk márciusban?
A hónap második felében, megfelelő talajhőmérséklet mellett a korai burgonya ültetése is elkezdődhet.
Fontos: márciusban még előfordulhatnak erős éjszakai fagyok. A melegigényes paradicsom-, paprika- és uborkapalántákat ilyenkor még ne ültessük védelem nélkül a szabadba.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk márciusban? Tavaszi vetések és kerti teendők.
Áprilisban a konyhakert látványosan életre kel. A korai vetések már fejlődnek, miközben újabb zöldségek kerülhetnek a földbe. A nappali felmelegedés kedvez a növekedésnek, de a késői fagyok veszélye még nem múlt el.
Ebben a hónapban vethetünk céklát, mángoldot, salátát, további sárgarépát és petrezselymet. A burgonya ültetése is jellemzően áprilisban zajlik.
Beltérben vagy védett helyen elkezdhetjük az uborka, a cukkini és a tökfélék palántanevelését. Ezek a növények gyorsan fejlődnek, ezért nem érdemes túl korán elvetni őket.
Áprilisi vetések és ültetések:
Április végén, tartósan felmelegedett talajban már megkezdődhet néhány melegigényes növény vetése is, de a legtöbb kertben biztonságosabb megvárni a májust.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk áprilisban? A legfontosabb tavaszi vetések.
Május a konyhakerti szezon egyik legfontosabb időszaka. A talaj fokozatosan felmelegszik, és a fagyveszély elmúltával végre a szabadföldbe kerülhetnek a paradicsom-, paprika- és padlizsánpalánták.
Magyarországon hagyományosan a május közepi fagyosszentek után szokták biztonságosabbnak tekinteni a fagyérzékeny növények kiültetését. Ez azonban nem garantált fagymentes dátum: a tényleges időjárás-előrejelzést és a helyi körülményeket kell figyelni.
Mit ültessünk májusban?
A kiültetés előtt a beltérben nevelt palántákat fokozatosan hozzá kell szoktatni a kinti körülményekhez. Ezt nevezzük edzésnek. A növényeket több napon keresztül, egyre hosszabb időre tegyük védett kültéri helyre, mielőtt végleges helyükre ültetnénk őket.
Májusban különösen fontos a megfelelő öntözés és a talajtakarással történő nedvességmegőrzés.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk májusban? Paradicsom, paprika és nyári zöldségek.
Júniusban a konyhakert már sok helyen bőséges termést ad. A korai retek, saláta, spenót és borsó betakarítása után azonban nem kell üresen hagyni az ágyásokat.
A másodvetés lényege, hogy a korán lekerülő növények helyére újabb kultúrákat vetünk. Így ugyanazt a területet egy szezonban többször is hasznosíthatjuk.
Mit vessünk júniusban?
Júniusban a talaj gyorsabban kiszáradhat, ezért a vetések keléséhez egyenletes nedvességet kell biztosítani. A friss vetéseket különösen fontos megóvni a kiszáradástól.
A paradicsom és az uborka növekedésével megkezdődnek a rendszeres növényápolási feladatok: kötözés, támrendszer ellenőrzése, gyommentesítés és szükség szerinti öntözés.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk júniusban? Másodvetések és nyári kerti munkák.
Júliusban sok kertész elsősorban a betakarításra koncentrál, pedig a hónap az őszi zöldségtermesztés szempontjából is fontos.
A korán lekerülő növények helyére megfelelő fajtaválasztással még vethetünk rövid tenyészidejű zöldségeket. A nyári hőség azonban nehezítheti a csírázást, ezért a vetés időzítésére és a talaj nedvességére különösen figyelni kell.
Júliusi vetési lehetőségek:
A júliusi vetésekhez érdemes olyan fajtákat választani, amelyek még az őszi lehűlés előtt beérnek. A tenyészidőt mindig ellenőrizzük a vetőmag csomagolásán.
A hónap másik fontos feladata a növények rendszeres ellenőrzése. A hőség és a vízhiány mellett a kártevők és a betegségek is gondot okozhatnak.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk júliusban? Nyári másodvetések az őszi termésért.
Augusztusban még javában tart a paradicsom, a paprika, az uborka és a cukkini szezonja, de már érdemes az őszi veteményesre is gondolni.
A hónap második felében a rövidülő nappalok és a mérséklődő hőség kedvezőbb körülményeket teremthetnek a hidegtűrő levélzöldségek számára.
Mit vessünk augusztusban?
A retek és a spenót vetésénél érdemes megvárni a nagy hőség mérséklődését, mert a túl meleg talaj ronthatja a csírázást és a növények fejlődését.
Augusztusban az ágyások felszabadulásával zöldtrágyanövények vetése is szóba jöhet. Ezek segíthetnek a talaj takarásában és szerkezetének javításában.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk augusztusban? Őszi vetések és másodvetések.
Szeptemberben a nyári növények termése fokozatosan csökken, miközben új lehetőségek nyílnak a hidegtűrő zöldségek termesztésére.
Az enyhébb nappalok és a hűvösebb éjszakák kedveznek a spenótnak, a rukkolának és több salátafélének. A megfelelően időzített vetésekből még ősszel szüretelhetünk, egyes növények pedig áttelelhetnek.
Szeptemberi vetések:
Az őszi vetések sikerét jelentősen befolyásolja a nappalok rövidülése. Hiába marad enyhe az idő, a csökkenő fény miatt a növények fejlődése egyre lassabb lesz.
Szeptemberben érdemes elkezdeni a talaj takarását, a növényi maradványok rendezését és a következő év vetésforgójának előkészítését is.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk szeptemberben? Őszi vetések és kerti teendők.
Októberben a konyhakert fokozatosan téli üzemmódra vált. A melegigényes növények szezonja véget ér, de néhány fontos ültetési feladat még hátravan.
Az egyik legnépszerűbb októberi munka az őszi fokhagyma ültetése. Az ősszel elültetett gerezdek a tél előtt gyökeret fejleszthetnek, majd tavasszal gyors fejlődésnek indulhatnak.
Mit ültessünk októberben?
Októberben a talajvédelem is kiemelt szerepet kap. A felszabaduló ágyásokat érdemes komposzttal és megfelelő szerves takaróanyaggal védeni.
Az egészséges növényi maradványok komposztálhatók, a beteg részeket viszont a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében külön kell kezelni.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk októberben? Fokhagyma és őszi kerti munkák.
Novemberben a szabadföldi vetési lehetőségek jelentősen beszűkülnek. A kertészeti munkák középpontjába a téliesítés, a talajvédelem és a következő szezon előkészítése kerül.
Ha a talaj még nem fagyott és nem túl nedves, az őszi fokhagyma ültetése bizonyos körülmények között novemberben is elvégezhető.
Novemberi teendők:
A talajt lehetőség szerint ne hagyjuk teljesen fedetlenül a téli hónapokra. A megfelelő talajtakarás mérsékelheti az eróziót és segíthet a talajélet védelmében.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk novemberben? Téliesítés és utolsó kerti munkák.
Decemberben a hagyományos szabadföldi veteményesben általában kevés közvetlen vetési feladat akad. A hónap inkább az értékelésről, a tervezésről és a beltéri kertészkedésről szól.
A lakásban továbbra is nevelhetünk mikrozöldeket, csírákat és megfelelő fény mellett néhány fűszernövényt. Ezek kis helyen is lehetőséget adnak arra, hogy télen friss zöldek kerüljenek az asztalra.
Decemberi teendők:
A decemberi tervezés során érdemes figyelembe venni az elmúlt szezon tapasztalatait. Mely növények hozták a legjobb termést? Hol jelentkeztek betegségek? Melyik ágyásban volt kevés a fény vagy túl száraz a talaj?
Az ilyen feljegyzések segítenek abban, hogy a következő évben még eredményesebben kertészkedjünk.
Részletes havi útmutató hamarosan: Mit ültessünk decemberben? Téli kertészkedés és tervezés.
A palántanevelés egyik legfontosabb kérdése a megfelelő kiültetési időpont. A túl korai kiültetés fagykárokat vagy fejlődési visszaesést okozhat, a túl késői pedig lerövidítheti a termesztési időszakot.
| Növény | Jellemző kiültetési időszak | Fontos feltétel |
|---|---|---|
| Paradicsom | Május | Fagymentes idő, megfelelően meleg talaj |
| Paprika | Május közepe–vége | Meleg talaj és éjszakák |
| Padlizsán | Május második fele | Tartós meleg |
| Uborka | Május | Fagymentes idő és meleg talaj |
| Cukkini | Május | Fagyveszély elmúlása |
| Korai káposzta | Március–április | Edzett palánták, megfelelő időjárás |
| Zeller | Május | Felmelegedett talaj |
Ne csak a naptárat nézd! A palánták kiültetésének időpontját mindig az aktuális időjárás alapján határozd meg. Egy hideg májusban későbbre tolódhat az ültetés, míg egy enyhe tavaszon korábban is alkalmasak lehetnek a körülmények.
A magok csírázását nemcsak a levegő, hanem elsősorban a talaj hőmérséklete befolyásolja. Ha a talaj túl hideg, a csírázás lassú vagy egyenetlen lehet, és a magok egy része el is pusztulhat.
A különböző zöldségek eltérő hőmérsékletet igényelnek. A borsó és a spenót viszonylag hideg talajban is képes csírázni, míg a bab, az uborka és a tökfélék jóval melegebb körülményeket kedvelnek.
| Növénycsoport | Jellemző talajhőmérséklet a vetéshez |
|---|---|
| Borsó, spenót | Körülbelül 5–10 °C-tól, növénytől függően |
| Retek, sárgarépa, petrezselyem | Jellemzően 7–10 °C körül már megkezdhető |
| Cékla, mángold | Körülbelül 10 °C felett kedvezőbb |
| Zöldbab | Legalább 12–15 °C körüli talaj |
| Uborka, tök, cukkini | Legalább 15–18 °C körüli talaj |
A feltüntetett értékek tájékoztató jellegű vetési irányszámok, nem minden fajta pontos csírázási minimumai. Az optimális csírázási hőmérséklet ennél magasabb is lehet.
Egy egyszerű talajhőmérő hasznos segítség lehet tavasszal. A mérést a vetési mélység közelében, lehetőleg több napon keresztül végezzük.
A vetési naptár nem helyettesíti az időjárás megfigyelését. Magyarországon az egyes térségek között jelentős különbségek lehetnek a tavaszi felmelegedés, a fagyveszély és a nyári csapadék szempontjából.
Az Alföld egyes területein tavasszal gyorsan felmelegedhet a talaj, ezért bizonyos korai vetések hamarabb megkezdhetők. Ugyanakkor a késő tavaszi fagyok itt is előfordulhatnak. Nyáron különösen fontos a víztakarékos öntözés és a talajtakarás.
A Dunántúlon a domborzat, a csapadék és a helyi mikroklíma jelentősen befolyásolhatja a vetési időpontokat. Egy védett déli fekvésű kertben korábban kezdődhet a szezon, mint egy fagyzugos völgyben.
A magasabban fekvő vagy hűvösebb területeken a talaj lassabban melegedhet fel. Itt a melegigényes növények kiültetése gyakran későbbre tolódik, és különösen fontos a helyi fagyveszély figyelése.
Gyakorlati tanács: ne ragaszkodj mereven a naptári dátumokhoz. Figyeld a talaj állapotát, az éjszakai minimumokat és a következő napok időjárás-előrejelzését.
A vetési naptár használatakor fontos különbséget tenni a növények szaporítási és telepítési módjai között.
A sárgarépát, a petrezselymet, a retket és a borsót általában közvetlenül a végleges helyükre vetjük. Ezeknél nincs szükség hagyományos palántanevelésre.
A paradicsomot, a paprikát, a padlizsánt és több káposztafélét gyakran palántáról termesztjük. A magokat először védett körülmények között vetjük el, majd a megfelelő fejlettség elérésekor a növényeket kiültetjük.
A burgonyát vetőgumóról, a fokhagymát gerezdekről, a vöröshagymát pedig gyakran dughagymáról termesztjük. Ezeknél a hétköznapi szóhasználatban előfordulhat a vetés kifejezés, de termesztéstechnikai szempontból ültetésről beszélünk.
A túl korai vetés nem feltétlenül eredményez korábbi termést. A hideg talajban a magok lassan csírázhatnak, a palánták pedig gyengén fejlődhetnek.
Figyelj a fajta tenyészidejére, ellenálló képességére és a termesztési körülményekre. Nem minden paradicsom, paprika vagy salátafajta igényli ugyanazt az időzítést.
A vetőágy legyen megfelelően morzsalékos, gyommentes és nedves, de ne legyen vízzel telített. A túl tömör talaj nehezíti a csírázást és a gyökérfejlődést.
A túl mélyre vetett apró magok nehezen kelhetnek ki. Általános irányelvként sok magot a méretének körülbelül két-háromszorosának megfelelő mélységbe vetünk, de vannak kivételek. Mindig kövesd a vetőmag csomagolásán található utasításokat.
A csírázás időszakában a talaj ne száradjon ki teljesen, de a túlöntözést is kerülni kell. A pangó víz kedvezhet a magok rothadásának és a palántabetegségeknek.
A túl sűrű vetés miatt a növények versenyeznek a fényért, a vízért és a tápanyagokért. A szükséges ritkítást időben végezd el.
Jegyezd fel a vetés dátumát, a fajtát, a kelés idejét és a betakarítás tapasztalatait. Néhány év alatt saját kertedhez igazított, rendkívül hasznos vetési naptárat alakíthatsz ki.
A másodvetés az egyik leghasznosabb módszer a konyhakert jobb kihasználására. Lényege, hogy egy korán betakarított növény után újabb kultúrát vetünk vagy ültetünk ugyanarra a területre.
Például a tavaszi retek vagy saláta helyére májusban zöldbab kerülhet. A korai borsó betakarítása után nyáron cékla vagy megfelelő tenyészidejű másodvetés következhet.
| Első növény | Betakarítás után | Lehetséges másodvetés |
|---|---|---|
| Tavaszi retek | Április–május | Zöldbab, cékla |
| Korai saláta | Május–június | Bokorbab, mángold |
| Korai zöldborsó | Június | Cékla, őszi káposztafélék |
| Korai burgonya | Június–július | Őszi retek, saláta |
| Korai zöldbab | Július–augusztus | Spenót, rukkola |
A másodvetés megtervezésekor mindig számolj a következő növény tenyészidejével és a várható őszi lehűléssel. Azonos növénycsaládba tartozó fajok egymás utáni termesztését a vetésforgó szempontjából is érdemes mérlegelni.
A vetésforgó célja, hogy az egyes növénycsoportok ne kerüljenek évről évre ugyanarra a területre. Ez segíthet mérsékelni bizonyos talajból fertőző betegségek és kártevők felhalmozódását, valamint kiegyensúlyozottabbá teheti a talajhasználatot.
A paradicsom, a paprika, a padlizsán és a burgonya például mind a burgonyafélék családjába tartozik. Ezért nem ideális őket folyamatosan ugyanabban az ágyásban termeszteni.
Hasonlóan érdemes figyelni a káposztafélék és a hagymafélék egymás utáni termesztésére is.
Egy egyszerű, négy ágyásos veteményesben a következő növénycsoportokat különíthetjük el:
Ez egyszerű tervezési kiindulópont, nem merev szabály. A növénycsaládokat, a tápanyagigényt és a betegségek kockázatát együttesen kell figyelembe venni. A paradicsom és a paprika például ugyanabba a növénycsaládba tartozik, míg az uborka a tökfélék közé.
A hagyományos szabadföldi vetési időpontok magaságyásban vagy fóliasátorban részben módosulhatnak.
A magaságyás talaja tavasszal bizonyos körülmények között gyorsabban felmelegedhet, ezért a hidegtűrő növények vetése korábban is megkezdhető. Ugyanakkor a magaságyások könnyebben kiszáradhatnak, így az öntözésre fokozottan figyelni kell.
A fóliasátor meghosszabbíthatja a termesztési szezont. Tavasszal korábban kezdődhetnek a vetések, ősszel pedig tovább tarthat a levélzöldségek termesztése.
Fontos azonban, hogy a fűtetlen fóliasátor nem jelent teljes fagyvédelmet. Erős éjszakai lehűlés esetén a benne nevelt növények is károsodhatnak.
A beltéri palántanevelés egyes hosszú tenyészidejű növényeknél már januárban vagy februárban elkezdődhet. A szabadföldi vetések fő időszaka Magyarországon általában márciusban indul, de enyhe időben néhány hidegtűrő növény korábban is vethető.
A szabadföldi termesztésre szánt paradicsom magját általában márciusban érdemes elvetni beltérben. Korai, védett termesztéshez február végén is kezdődhet a palántanevelés. A kiültetés többnyire májusban történik, a fagyveszély elmúltával.
A fagyérzékeny paradicsom- és paprikapalánták szabadföldi kiültetésének jellemző időszaka május. A paprikának különösen fontos a meleg talaj. A pontos időpontot az aktuális időjárás és a helyi fagyveszély alapján kell meghatározni.
Enyhe időjárás esetén, megfelelő állapotú talajba február második felében vethető például zöldborsó, spenót és bizonyos korai retekfajták. A vetést nem szabad erőltetni, ha a talaj fagyott vagy túl nedves.
Nyár végén és ősz elején a spenót, a rukkola, a retek, az őszi saláták és egyes ázsiai levélzöldségek vetése lehet aktuális. A fajtaválasztásnál figyelembe kell venni a rövidülő nappalokat és a várható lehűlést.
Igen. Beltérben egész télen termeszthetők mikrozöldek és csírák, megfelelő megvilágítással pedig egyes fűszernövények is. Fóliasátorban vagy más védett helyen bizonyos hidegtűrő növények áttelelhetnek, de fejlődésük a téli fényhiány miatt jelentősen lelassulhat.
A vetési naptár 2027 segít abban, hogy a konyhakerti munkákat tudatosan, a növények igényeihez igazítva tervezd meg. A siker kulcsa azonban nem pusztán a megfelelő hónap kiválasztása, hanem a helyi időjárás, a talaj állapota és a növények fejlődési igényeinek figyelembevétele.
Januárban és februárban elsősorban a tervezés és a palántanevelés dominál. Márciustól megkezdődnek a tavaszi szabadföldi vetések, májusban pedig a melegigényes növények is a kertbe kerülhetnek. Nyáron a másodvetések, ősszel az áttelelő zöldségek és a talajvédelem kapnak fontos szerepet.
Érdemes ezt az útmutatót elmenteni, és minden hónap elején újra elővenni. A részletes havi vetési naptárak segítségével az aktuális teendőket is megismerheted.
Ne feledd: a legjobb vetési naptár az, amelyet a saját kerted adottságaihoz igazítasz. Figyeld a természet jelzéseit, jegyezd fel a tapasztalataidat, és évről évre egyre eredményesebb lehet a konyhakerted!