2026. július 22., szerda
Magdolna névnapja
Magdolna névnapja
A rendszerváltás óta a köztársasági elnöki tisztséget betöltők között akadt, aki két teljes cikluson keresztül maradt hivatalban, míg mások megbízatása váratlanul, lemondással ért véget. Az államfők hivatalba lépésének dátumai között különös sorozatot is felfedezhetünk, és még az sem teljesen egyértelmű, hányadik köztársasági elnöknek nevezhetjük az egyes tisztségviselőket.
Ki volt kétszeres olimpiai bajnok? Ki dolgozott A Gyűrűk Ura magyar fordításán? Melyik két államfő vezette korábban az Alkotmánybíróságot? Összegyűjtöttünk tíz érdekes tényt Magyarország rendszerváltás utáni köztársasági elnökeiről.
1989. október 23-án, déli tizenkét órakor Szűrös Mátyás az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az esemény az államszocialista Magyar Népköztársaság megszűnését és az új, demokratikus köztársasági államforma létrejöttét jelezte.
Szűrös Mátyás ekkor az Országgyűlés elnöke volt. Az alkotmánymódosítás alapján ideiglenes köztársasági elnökként kezdte gyakorolni az államfői jogköröket. Nem egy teljes, ötéves elnöki ciklusra választották meg: megbízatása addig tartott, amíg az első szabadon választott Országgyűlés meg nem kezdte működését.
Szűrös Mátyás 1989. október 23-tól 1990. május 2-ig volt ideiglenes köztársasági elnök. Ezt követően az új Országgyűlés elnöke, Szabad György gyakorolta átmenetileg az államfői jogköröket, majd 1990 augusztusában Göncz Árpád lépett hivatalba.
Göncz Árpád neve nemcsak a politikából lehet ismerős. Mielőtt köztársasági elnök lett, íróként, drámaíróként és műfordítóként dolgozott. Számos angol nyelvű művet fordított magyarra, köztük Ernest Hemingway, William Faulkner és William Golding alkotásait.
J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének magyar kiadása is kapcsolódik hozzá. A fordítást eredetileg Réz Ádám kezdte el, de csak az első kötet egy részéig jutott. A munka jelentős részét Göncz Árpád készítette el, a verses betétek fordításában pedig Tandori Dezső működött közre.
Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án lépett hivatalba, és két teljes, egyenként ötéves cikluson keresztül maradt Magyarország köztársasági elnöke.
Tudtad? Göncz Árpád az 1956-os forradalom leverése után politikai fogoly volt. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, majd az 1963-as általános amnesztiával szabadult.
A köztársasági elnök megbízatása öt évre szól, és ugyanaz a személy egy alkalommal újraválasztható. Ez azt jelenti, hogy egy államfő legfeljebb két teljes ciklust tölthet a tisztségben.
A rendszerváltás utáni elnökök közül először Göncz Árpád töltötte ki a lehetséges két ciklust. 1990. augusztus 3-tól 2000. augusztus 3-ig volt köztársasági elnök. Őt több mint egy évtizeddel később Áder János követte, aki 2012. május 10-től 2022. május 9-ig töltötte be a tisztséget.
Mindketten kétszer kapták meg az Országgyűlés bizalmát, és mindkét megbízatásukat kitöltötték. Ez a rendszerváltás utáni magyar államfők között csak nekik sikerült.
Tudtad? A két hosszú elnöki időszak között Mádl Ferenc és Sólyom László egy-egy ötéves ciklust töltött hivatalban, Schmitt Pál megbízatása pedig kevesebb mint két év után ért véget.
Schmitt Pál már jóval politikai pályafutása előtt ismertté vált. Párbajtőrvívóként három olimpián vett részt, és a magyar férficsapat tagjaként 1968-ban Mexikóvárosban, majd 1972-ben Münchenben is olimpiai aranyérmet nyert.
Sportpályafutását követően sportvezetőként és sportdiplomataként dolgozott. Hosszú időn keresztül volt a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Diplomáciai szolgálatot is teljesített, többek között Magyarország madridi és berni nagyköveteként.
Schmitt Pált 2010-ben választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. Ő lett az első és mindeddig egyetlen magyar olimpiai bajnok, aki a köztársasági elnöki tisztséget is betöltötte.
Tudtad? Schmitt Pál az 1968-as és az 1972-es olimpiai aranyérem mellett világbajnoki címeket és további világbajnoki érmeket is szerzett a magyar párbajtőrcsapattal.
Sólyom László a magyar Alkotmánybíróság egyik alapító tagja, majd 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. Az új demokratikus intézményrendszer kialakításának időszakában jelentős szerepet játszott a magyar alkotmánybíráskodás gyakorlatának és alapelveinek kialakításában.
2005-ben az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta. Sólyom László pártonkívüli jelöltként került a tisztségbe, és 2010 augusztusáig volt Magyarország államfője.
Sulyok Tamás szintén alkotmánybírói pályáról érkezett. 2014-ben lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015-től a testület elnökhelyettese, 2016-tól pedig az Alkotmánybíróság elnöke volt. Az Országgyűlés 2024 februárjában választotta köztársasági elnökké.
Tudtad? Sólyom László és Sulyok Tamás államfővé választása között csaknem tizenkilenc év telt el, életútjukban mégis közös, hogy mindketten hosszú jogászi és alkotmánybírói pályát jártak be.
Novák Katalint 2022. március 10-én választotta meg az Országgyűlés, hivatalát pedig május 10-én foglalta el. Személyében először került nő Magyarország köztársasági elnöki tisztségébe.
Hivatalba lépésekor 44 éves volt, így nemcsak az első női, hanem a rendszerváltás utáni időszak legfiatalabban hivatalba lépő köztársasági elnöke is lett. Megválasztása előtt országgyűlési képviselőként, államtitkárként és családokért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozott.
Novák Katalin megbízatása nem tartott ki az eredetileg tervezett öt évig. 2024 februárjában bejelentette lemondását, amely az Országgyűlés döntése alapján február 26-án vált hatályossá.
Tudtad? A magyar állam történetében korábban nő még ideiglenesen sem töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget. Novák Katalin megválasztása ezért történelmi elsőséget jelentett.
A rendszerváltás utáni magyar köztársasági elnökök közül Schmitt Pál és Novák Katalin távozott lemondással, még ötéves megbízatásának lejárta előtt.
Schmitt Pál 2012. április 2-án jelentette be lemondását az Országgyűlésben. Döntésének közvetlen előzménye az volt, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, miután vizsgálat indult a dolgozatával kapcsolatban. Schmitt Pál kevesebb mint két évig volt hivatalban.
Novák Katalin 2024. február 10-én jelentette be, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről. A döntést a kegyelmi ügyként ismertté vált közéleti botrány után hozta meg. Az Országgyűlés 2024. február 26-án fogadta el a lemondást.
Tudtad? Ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt megszűnik, az új államfő hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői jogköröket.
A rendszerváltás utáni első négy, rendes eljárásban hivatalba lépő köztársasági elnök kezdődátuma érdekes sorozatot alkotott. Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án, Mádl Ferenc 2000. augusztus 4-én, Sólyom László 2005. augusztus 5-én, Schmitt Pál pedig 2010. augusztus 6-án lépett hivatalba.
A dátumok tehát egymást követő napokra estek: augusztus 3., 4., 5. és 6. Ez nem előre megtervezett hagyomány volt, hanem az ötéves megbízatások, az elnökválasztások és a hivatalváltások időzítéséből kialakult különös egybeesés.
A számsor Schmitt Pál idő előtti lemondásával szakadt meg. Utódja, Áder János 2012. május 10-én lépett hivatalba. Novák Katalin szintén május 10-én kezdte meg elnöki munkáját, pontosan tíz évvel később, 2022-ben.
Tudtad? Mádl Ferenc hivatali ideje 2005. augusztus 5-én ért véget, ugyanazon a napon, amikor Sólyom László megbízatása megkezdődött.
A budai Várban található Sándor-palota ma szorosan összekapcsolódik a köztársasági elnöki tisztséggel, de a rendszerváltás utáni első államfők még nem innen dolgoztak.
A klasszicista palota a 19. század elején épült. Nevét a megrendelő Sándor Vince grófról kapta, később pedig hosszú időn keresztül a magyar miniszterelnökök rezidenciájaként szolgált. Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült, majd évtizedekig romos állapotban maradt.
A helyreállított épületet 2003-ban adták át a Köztársasági Elnöki Hivatal számára. Az első államfő, aki a Sándor-palotában dolgozhatott, Mádl Ferenc volt. Göncz Árpád tízéves elnöksége idején a hivatal még az Országházban működött.
Tudtad? A Sándor-palota nem az államfő magánlakása, hanem a köztársasági elnök és hivatalának munkahelye, valamint számos diplomáciai és protokolláris esemény helyszíne.
Hányadik köztársasági elnök volt Göncz Árpád, Novák Katalin vagy Sulyok Tamás? A válasz attól függ, hogy pontosan melyik történelmi időszakot és milyen tisztségviselőket számítunk bele a felsorolásba.
Ha kizárólag a rendszerváltás után, az Országgyűlés által rendes eljárásban megválasztott államfőket számoljuk, Göncz Árpád az első, Mádl Ferenc a második, Sólyom László a harmadik, Schmitt Pál a negyedik, Áder János az ötödik, Novák Katalin a hatodik, Sulyok Tamás pedig a hetedik megválasztott köztársasági elnök.
Ha azonban Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt is beleszámítjuk, akkor Göncz Árpád a második, Sulyok Tamás pedig a nyolcadik olyan személy, aki 1989 óta köztársasági elnökként vagy ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolta az államfői jogköröket.
A történelmi számozást tovább bonyolítja, hogy Magyarországnak 1989 előtt is voltak köztársasági államfői. Az 1918-ban létrejött Magyar Népköztársaság idején Károlyi Mihály töltött be államfői szerepet. A második világháború után létrejött Második Magyar Köztársaság köztársasági elnöke Tildy Zoltán, majd Szakasits Árpád volt.
Ezért a „Magyarország hetedik köztársasági elnöke” megfogalmazás általában a rendszerváltás után rendesen megválasztott államfők sorára utal. A „nyolcadik rendszerváltás utáni államfő” viszont Szűrös Mátyás ideiglenes elnökségét is figyelembe veszi. Az eltérés nem feltétlenül tévedés: gyakran egyszerűen más számítási módszer áll mögötte.
Tudtad? Szabad György és Kövér László is gyakorolt átmenetileg államfői jogköröket az Országgyűlés elnökeként, őket azonban nem szokás köztársasági elnökként beszámozni. Nem saját elnöki mandátum alapján, hanem helyettesítőként látták el a feladatokat.
| Érdekesség | Rövid magyarázat |
|---|---|
| Az első rendszerváltás utáni államfő ideiglenes elnök volt | Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásától az új Országgyűlés megalakulásáig gyakorolta az államfői jogköröket. |
| Göncz Árpád A Gyűrűk Ura fordításán is dolgozott | Az író és műfordító Göncz Árpád készítette el Tolkien regénye magyar fordításának jelentős részét. |
| Két államfő két teljes ciklust töltött ki | Göncz Árpád és Áder János egyaránt két ötéves elnöki ciklust teljesített. |
| Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok volt | A későbbi államfő a magyar párbajtőrcsapattal 1968-ban és 1972-ben is olimpiai aranyérmet nyert. |
| Két elnök az Alkotmánybíróság éléről érkezett | Sólyom László és Sulyok Tamás is az Alkotmánybíróság elnöke volt államfővé választása előtt. |
| Novák Katalin volt az első női elnök | 2022-ben ő lett az első nő és egyben a legfiatalabban hivatalba lépő rendszerváltás utáni magyar államfő. |
| Két elnöki megbízatás lemondással ért véget | Schmitt Pál 2012-ben, Novák Katalin pedig 2024-ben távozott idő előtt. |
| A hivatalba lépések dátumai különös sort alkottak | Az első négy rendesen megválasztott elnök augusztus 3-án, 4-én, 5-én, illetve 6-án lépett hivatalba. |
| A hivatal 2003-ban költözött a Sándor-palotába | A felújított épületben elsőként Mádl Ferenc dolgozott köztársasági elnökként. |
| Az elnökök sorszámozása többféle lehet | Más eredményt kapunk attól függően, hogy Szűrös Mátyást és a korábbi magyar köztársaságok államfőit beleszámítjuk-e. |
A magyar köztársasági elnökök története jól mutatja, hogy ugyanazt a közjogi tisztséget rendkívül különböző háttérrel rendelkező emberek tölthetik be. Az író és műfordító Göncz Árpádtól az olimpiai bajnok Schmitt Pálig, az alkotmányjogász Sólyom Lászlótól az első női államfőig számos eltérő életút vezetett a legmagasabb magyar közjogi méltósághoz.
Az elnökök sorszámozásának kérdése arra is emlékeztet, hogy a történelem ritkán írható le egyetlen egyszerű számsorral. Nem mindegy, hogy csak a rendszerváltás utáni megválasztott elnököket, az ideiglenes államfőket vagy Magyarország valamennyi köztársasági korszakát vizsgáljuk.
A Magyar Köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásakor Szűrös Mátyás lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az első rendes eljárásban megválasztott, teljes mandátumot kezdő köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990. augusztus 3-án lépett hivatalba.
A köztársasági elnök megbízatása öt évre szól. Ugyanaz a személy legfeljebb egy alkalommal választható újra, ezért egy államfő legfeljebb két teljes ciklust tölthet hivatalban.
A magyar köztársasági elnököt az Országgyűlés választja titkos szavazással. Magyarországon tehát az államfőt nem közvetlenül az állampolgárok választják.
Magyarország első női köztársasági elnöke Novák Katalin volt. Az Országgyűlés 2022 márciusában választotta meg, hivatalát pedig 2022. május 10-én foglalta el.
Göncz Árpád és Áder János egyaránt két teljes, ötéves cikluson keresztül töltötte be a tisztséget. Göncz Árpád 1990 és 2000, Áder János pedig 2012 és 2022 között volt köztársasági elnök.
Sulyok Tamás megválasztásáig nyolc személy töltötte be köztársasági elnökként vagy ideiglenes köztársasági elnökként a tisztséget, ha Szűrös Mátyást is beleszámítjuk. Ha csak a rendes eljárásban megválasztott elnököket számoljuk, Sulyok Tamás a hetedik volt a sorban.
A cikk elkészítéséhez elsősorban az alábbi hivatalos, történelmi és életrajzi forrásokat használtuk: