Bár az internetes áruházak képei kényelmes tájékozódási pontot adnak, a termékek valós fizikai paraméterei gyakran csak a helyszínen mérhetők fel pontosan.
Egy felkészült fürdőszoba szalon Budapest területén lehetőséget teremt a mintadarabok közvetlen vizsgálatára, ami segít megelőzni a drága kivitelezési baklövéseket.
A megfelelő anyagok kiválasztásához érdemes áttekinteni a helyszíni szemle szempontjait, a burkolólapok műszaki paramétereit, valamint a térkihasználás alapvető szabályait.
A monitoron látott fotók és a valóság között szinte mindig van eltérés. A burkolatok és kerámiák esetében a vizuális csalódás a beépítés után már nehezen korrigálható.
A burkolólapok színe nagyban függ a megvilágítás típusától. Az áruházi fotók műtermi körülmények között, szórt fehér fénnyel készülnek. Otthon, a meleg fehér mennyezeti lámpák vagy a természetes ablakfény mellett a lapok árnyalata hidegebbé vagy éppen sárgásabbá válhat.
A bemutatótermi környezetben a csempék függőleges és vízszintes elhelyezésben is megtekinthetők, így pontosabb képet kapunk arról, hogyan viselkednek a térben.
A felületi struktúra tapintása szintén fontos szempont. A greslapok és fali csempék felülete lehet matt, fényes, selyemfényű, strukturált vagy csúszásgátló bevonattal ellátott. A strukturált felületek tisztítása több odafigyelést igényel, míg a magasfényű padlólapok nedves környezetben könnyebben válnak csúszóssá. Ezeket a tulajdonságokat kézzel ellenőrizve egyszerűbb mérlegelni a tisztíthatóság és a tapadás közötti egyensúlyt.
A méretarányok érzékelése terén a fotók szintén megtévesztők lehetnek. Egy szabadon álló kád vagy egy széles mosdópult papíron jól mutathat, de a valóságban tekintélyes fizikai teret foglal el. A berendezett fülkék és enteriőrök segítenek elhelyezni az adott tárgyat a fejünkben létező alaprajzon, világossá téve, hogy mennyi mozgástér marad a használat során.
A lapok kiválasztásakor az esztétikum mellett a csomagoláson található szabványos jelöléseket kell figyelni.
A csúszásmentesség kulcsfontosságú a padlónál, különösen a zuhanyzók közvetlen közelében. A járólapokat német szabvány alapján R-skálán (R9-től R13-ig) osztályozzák száraz lábbal történő járásra, míg a mezítlábas területekre (például épített zuhanyzók aljára) az A, B, C csoportosítás vonatkozik. Egy lakáson belüli fürdőszobába általában az R10-es besorolás vagy a mezítlábas B kategória az ideális, amely biztonságos lépést ad a nedves padlón, de még nem annyira érdes a felülete, hogy megfogja a felmosórongy szálait.
A kopásállóságot a PEI skála mutatja, I-től V-ig. Bár a lakáson belüli vizes helyiségekben nem járunk utcai cipőben, így elméletileg a PEI III is elegendő lehetne, érdemes PEI IV vagy anyagában színezett, mázatlan greslapot választani. Ezek ellenállóbbak a leeső tárgyak okozta lepattanásokkal szemben, és tisztítószeres igénybevétel mellett sem veszítik el hamar a felületi fényüket vagy mintázatukat.
A fagyállóság és vízfelvétel tekintetében a fürdőszobába a fél százalék alatti vízfelvételű greslapok ajánlottak a hagyományos vörösagyag csempék helyett. Ezek a lapok nem szívják magukba a vizet a fugákon keresztül, így elkerülhető a penészedés és a felfagyáshoz hasonló rétegleválás.

A berendezések elhelyezésekor a minimális használati távolságokat kell szem előtt tartani, hogy a fürdő kényelmesen használható legyen.
A mosdó előtt legalább 70–80 centiméter szabad helyet kell hagyni a lehajláshoz, törölközéshez. Két mosdótál elhelyezésekor a csapok tengelytávolsága ideális esetben eléri a 80–90 centimétert, máskülönben a két használó zavarni fogja egymást.
A fali WC-csészék esetében a csésze eleje és a szemközti fal között minimum 60–70 centiméter távolság szükséges a felálláshoz. Oldalirányban a csésze középvonalától mérve legalább 40–40 centiméter távolságot kell tartani a szomszédos berendezésektől vagy a faltól.
Az épített zuhanyzók tervezésekor a leggyakoribb probléma a túlzott szűkösség. A 80x80 centiméteres méret a használat során kényelmetlennek bizonyulhat, a könyök könnyen a falnak vagy az üvegnek ütődik. A kényelmes használat 90x90 centiméternél kezdődik.
Walk-in zuhanyfal alkalmazásakor az üvegpanel hosszának legalább 120 centiméternek kell lennie, különben a víz ellenőrizetlenül kifröccsen a nyitott oldalon a fürdőszoba száraz zónájába.
A csaptelepek és beépített tartályok cseréje a burkolás után szinte lehetetlen a csempe megbontása nélkül, ezért itt a minőségi alkatrészek beépítése elengedhetetlen.
A csaptelepek belső szerkezetében a kerámiabetét minősége határozza meg az élettartamot. Az olcsóbb műanyag betétek a kemény víz hatására hamar elkopnak vagy csepegni kezdenek. A felületkezelés tekintetében a hagyományos krómozás mellett elterjedtek a festett és PVD bevonatos termékek. A matt fekete, grafit vagy sárgaréz hatású PVD bevonatok jóval ellenállóbbak a karcolásokkal szemben, mint az egyszerűen szinterezett felületek, így jobban bírják a vízkőoldók hatását.
A falsík alatti rendszereknél ügyelni kell a beépítési mélységre. A rejtett tartályok és süllyesztett csaptelep-testek meghatározott falvastagságot igényelnek. Ezt a gipszkarton előtétfalak és a válaszfalak tervezésekor figyelembe kell venni, még a csövezési munkák megkezdése előtt.
A szaniterek és burkolatok összehangolása több szakma határterülete. A szalonokban dolgozó tanácsadók nemcsak a katalógusokat ismerik, hanem a kivitelezési tapasztalatokat is: tudják, melyik lefolyórendszer alkalmas az alacsony aljzatbetonhoz, melyik mosdóhoz milyen magas kifolyású csap illeszkedik a fröccsenés elkerülésére, és mekkora anyagszükséglettel kell számolni a lapok diagonál vagy eltolt kötésű fektetésekor.
A mintatermi látogatás során kézzelfoghatóvá válik a projekt összköltsége és minősége. A termékek tapintása, az anyagvastagságok összehasonlítása és a technikai részletek ellenőrzése megóvja a megrendelőt a hibás rendelésektől és a kivitelezési csúszásoktól.